Mielőtt a mai bejegyzésben bemutatok még egy hibát, szeretném leszögezni, hogy ezzel senkit nem akarok bántani. Sem azt, aki megtervezte, sem azt, aki kivitelezte. A lakberendezés, az élettér megtervezése, mind funkcionalitásában, mind design-jában teljesen szubjektív dolog, személyre szabott. Az egyéni ízlés és szokások diktálnak a kialakításban.
Van az a mondás, hogy az első házat az ellenségednek tervezed, a másodikat a barátodnak, a harmadikat saját magadnak. Az elsőn sikeresen túl vagyunk. Használtuk évekig. Próbáltam megbarátkozni az eredeti felállással, de nem sikerült. Férjem is beadta a derekát, és mivel időközben összegyűlt a rávaló, gondoltuk, egy jó alapos tervezéssel egyből két lépcsőfokot ugrunk, és – kihagyva a barát-fázist – “áttervezzük” saját magunknak.
Örömmel írom e sorokat: a kivitelezést végző csapat összeállt, hétfőn kezdődnek a munkálatok. Annyiszor megkapom ilyenkor, hogy “ááááááá (legyintés), tudod, milyen az építőipar…”, de a válaszom erre, hogy “nem, nem akarom tudni. Hadd bízzak abban, hogy minden a tervek szerint alakul! Ha már én sem hiszek ebben, az nagy gáz…”
Szóval ujjakat ikszbe, szorítsatok, hogy minden flottul menjen. De akárhogy is lesz, biztos nem kell tovább azzal a tudattal együtt élnem, hogy fürdés közben a hozzánk betévedő vendég többet lát, mint amennyit mutatni szeretnék… 🙂
ezt látni a bejárati ajtóból…
A zuhanyzóról nem is beszélve… egy 80×80-as zuhanyzót, ajtó nélkül – merthogy azt nem lehetett felszerelni egyik irányból sem -, lehetetlen úgy használni, hogy ne kapj idegbajt, hogy megint medencét csináltál a fürdőből. A fürdőszoba lesz a legnagyobb változáson áteső helyiség. Majd mutatom!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: